Ne stresszelj túl sokat mert nem tesz jót se neked sem pedig a bőrödnek. Ha már érzed a stressz jeleit magadon, szakíts időt egy hossszú pihentető fürdésre , vagy esetleg menj sportolj kicsit. Ne másokon vagy magadon töltsd le a fölös energiáidat. Kezdj el sportolni, vagy bármibe kezdj eble mi le fáraszt. ;) meg látod hatásos lesz;)

kicsit pontosabban a stressz:

A stressz

A legelcsépeltebb frázisok egyike, amelyeket ma hallani, az állandó stressz, stresszterhelés, stresszbetegség, ebben a mai rohanó világban.
Biztos vagyok benne, hogy a stressz korábban is meghatározta az emberek életét, hiszen gondoljuk el, milyen lehetett a cro.magnoni embernek egész napokat a fán kuksolni, miközben a barlangi medve próbálta őt beilleszteni a vacsorai fogások közé, vagy a lázadó parasztok stresszes gondolatai, melyekben elképzelték, hogy otthon az uradalmi bandériumok kiterjesztették az első éjszaka jogát bármely éjszaka jogára.

Nem fogalmazták ezt így meg sohasem, egyszerűen látható volt, hogy bizonyos körülmények, korok, társadalmi rendszerek, helyzetek nagyon komolyan képesek megrövidíteni az emberi életet. Maga a stressz fogalma a 30-as években Sellye János kutatói munkássága nyomán vált ismerté. Sellye azt vetette fel, hogy bizonyos hatások, melyek az érzelmi, vegetatív életünkre hatnak, nagyon komolyan és károsan befolyásolják szerveinket, életünket. Sellye kutatásai voltak az elsők, melyek a pszihé és a test kapcsolatát kezdték tudományosan vizsgálgatni. Kutatásai alanyául patkányokat alkalmazott (nem célzatosan) és a különböző idegi, fizikai bántalmazások (stressz) hatását vizsgálta az egyes szerveken. Hamar kiderült, hogy szinte minden szerv komoly károsodást szenvedett, mely károsodások egy ideig visszafordíthatóak voltak, azonban egy idő után az egyén halálához vezettek. Ezek a szervek, szervrendszerek az alábbiak voltak: szív és érrendszer, immunrendszer, mellékvese és vesék, a tápcsatorna valamint a bőr és bőrfüggelékek. A későbbiek során részletesen foglalkozunk a szervekkel egyenként is, most csak az immunrendszert és a szív és érrendszert vesszük górcső alá.

A szív és érrendszer az egyik legesendőbb a stressz hatásaival szemben. A stresszreakció, mint biológiai védekezés a környezet káros hatásaira rendkívül összetett: megnő a vérnyomás, felgyorsul a szívverés, megváltozik a verejtékezés, ezzel a só-víz háztartás, a tápcsatorna ereiből a vázizomzat felé terelődik a vér, a lép és a csontvelő kipumpálja az ott levő vért, stb. Állandó stressz esetén ezek a reakciók állandósulnak, magyarán a vérnyomás tartósan emelkedetté válik, az erek nem képesek rugalmasságuk falukkal a finom szabályozásra, a szívverés felgyorsul, elveszik az a lehetőség, hogy a ritmus szabályozásával az egyén alkalmazkodni tudjon a változó fizikai körülményekhez, a megváltozott verejtékezés felborítja a só háztartást, ezzel tovább rontja a finom szabályzás lehetőségét. A tápcsatornában jelentkező tartós vérellátási zavar fokozza fekély hajlamot, rontja az emésztést és főleg férfiaknál ezáltal tönkreteszi a jókedvet, az érzelmi életet. Még egy-két sor és ráismerünk, igen, apának is ez lehet a baja!
A másik fontos terület, ahol az állandó stressz komoly károkat okoz, az az immunrendszer. Manapság a kutatások az immunrendszer és az idegrendszer nagyon komoly összefüggései miatt inkább neuro-immunrendszerről beszél. Könnyen beláthatóak a tünetek: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség valamint az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt megnő a fogékonyság a betegségekre, gyakori felső-légúti panaszok, esetleg bőrfertőzések vagy hajhullás. Ezt ismerem, mondhatjuk, ez anya!

Természetesen őseink stresszes élete a mi stresszterhelésünket is emeli, azaz komoly lökéseket jelent korai, tragikus halálunk felé. A következőkben adunk néhány túlélési tippet, és várjuk véleményeteket.