Ne stresszelj t�l sokat mert nem tesz j�t se neked sem pedig a b�r�dnek. Ha m�r �rzed a stressz jeleit magadon, szak�ts id�t egy hosssz� pihentet� f�rd�sre , vagy esetleg menj sportolj kicsit. Ne m�sokon vagy magadon t�ltsd le a f�l�s energi�idat. Kezdj el sportolni, vagy b�rmibe kezdj eble mi le f�raszt. ;) meg l�tod hat�sos lesz;)

kicsit pontosabban a stressz:

A stressz

A legelcs�peltebb fr�zisok egyike, amelyeket ma hallani, az �lland� stressz, stresszterhel�s, stresszbetegs�g, ebben a mai rohan� vil�gban.
Biztos vagyok benne, hogy a stressz kor�bban is meghat�rozta az emberek �let�t, hiszen gondoljuk el, milyen lehetett a cro.magnoni embernek eg�sz napokat a f�n kuksolni, mik�zben a barlangi medve pr�b�lta �t beilleszteni a vacsorai fog�sok k�z�, vagy a l�zad� parasztok stresszes gondolatai, melyekben elk�pzelt�k, hogy otthon az uradalmi band�riumok kiterjesztett�k az els� �jszaka jog�t b�rmely �jszaka jog�ra.

Nem fogalmazt�k ezt �gy meg sohasem, egyszer�en l�that� volt, hogy bizonyos k�r�lm�nyek, korok, t�rsadalmi rendszerek, helyzetek nagyon komolyan k�pesek megr�vid�teni az emberi �letet. Maga a stressz fogalma a 30-as �vekben Sellye J�nos kutat�i munk�ss�ga nyom�n v�lt ismert�. Sellye azt vetette fel, hogy bizonyos hat�sok, melyek az �rzelmi, vegetat�v �let�nkre hatnak, nagyon komolyan �s k�rosan befoly�solj�k szerveinket, �let�nket. Sellye kutat�sai voltak az els�k, melyek a pszih� �s a test kapcsolat�t kezdt�k tudom�nyosan vizsg�lgatni. Kutat�sai alany�ul patk�nyokat alkalmazott (nem c�lzatosan) �s a k�l�nb�z� idegi, fizikai b�ntalmaz�sok (stressz) hat�s�t vizsg�lta az egyes szerveken. Hamar kider�lt, hogy szinte minden szerv komoly k�rosod�st szenvedett, mely k�rosod�sok egy ideig visszaford�that�ak voltak, azonban egy id� ut�n az egy�n hal�l�hoz vezettek. Ezek a szervek, szervrendszerek az al�bbiak voltak: sz�v �s �rrendszer, immunrendszer, mell�kvese �s ves�k, a t�pcsatorna valamint a b�r �s b�rf�ggel�kek. A k�s�bbiek sor�n r�szletesen foglalkozunk a szervekkel egyenk�nt is, most csak az immunrendszert �s a sz�v �s �rrendszert vessz�k g�rcs� al�.

A sz�v �s �rrendszer az egyik legesend�bb a stressz hat�saival szemben. A stresszreakci�, mint biol�giai v�dekez�s a k�rnyezet k�ros hat�saira rendk�v�l �sszetett: megn� a v�rnyom�s, felgyorsul a sz�vver�s, megv�ltozik a verejt�kez�s, ezzel a s�-v�z h�ztart�s, a t�pcsatorna ereib�l a v�zizomzat fel� terel�dik a v�r, a l�p �s a csontvel� kipump�lja az ott lev� v�rt, stb. �lland� stressz eset�n ezek a reakci�k �lland�sulnak, magyar�n a v�rnyom�s tart�san emelkedett� v�lik, az erek nem k�pesek rugalmass�guk falukkal a finom szab�lyoz�sra, a sz�vver�s felgyorsul, elveszik az a lehet�s�g, hogy a ritmus szab�lyoz�s�val az egy�n alkalmazkodni tudjon a v�ltoz� fizikai k�r�lm�nyekhez, a megv�ltozott verejt�kez�s felbor�tja a s� h�ztart�st, ezzel tov�bb rontja a finom szab�lyz�s lehet�s�g�t. A t�pcsatorn�ban jelentkez� tart�s v�rell�t�si zavar fokozza fek�ly hajlamot, rontja az em�szt�st �s f�leg f�rfiakn�l ez�ltal t�nkreteszi a j�kedvet, az �rzelmi �letet. M�g egy-k�t sor �s r�ismer�nk, igen, ap�nak is ez lehet a baja!
A m�sik fontos ter�let, ahol az �lland� stressz komoly k�rokat okoz, az az immunrendszer. Manaps�g a kutat�sok az immunrendszer �s az idegrendszer nagyon komoly �sszef�gg�sei miatt ink�bb neuro-immunrendszerr�l besz�l. K�nnyen bel�that�ak a t�netek: �lland� idegesked�s, t�relmetlens�g, inger�lts�g valamint az immunsejtek sz�mbeli �s min�s�gi roml�sa miatt megn� a fog�konys�g a betegs�gekre, gyakori fels�-l�g�ti panaszok, esetleg b�rfert�z�sek vagy hajhull�s. Ezt ismerem, mondhatjuk, ez anya!

Term�szetesen �seink stresszes �lete a mi stresszterhel�s�nket is emeli, azaz komoly l�k�seket jelent korai, tragikus hal�lunk fel�. A k�vetkez�kben adunk n�h�ny t�l�l�si tippet, �s v�rjuk v�lem�nyeteket.